2016-ban az EU átlagában a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva 18, 9%. Ugyanez az arány a hölgyek között már 31, 45%. A részmunkaidős foglalkoztatás 1993 és 2016 között jelentősen nőtt Németországban, Írországban, Olaszországban és Ausztriában, míg Izlandon számottevően csökkent. [1] Magyarországon a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya 2015-ben alig haladta meg a 6%-ot. [2] Technikai megoldások alapján elkülönül az un. jobsharing esete, amikor egy pozíciót több munkavállaló tölt be, és megosztják egymás között a hét napjait. [2] Szabályozás szempontjából speciális alkalmazási esete, ha a munkaszerződést kifejezetten (rendes munkaidőben) szombaton és vasárnap történő munkavégzésre kötik. Ez utóbbi esetben az Mt. alapszabályaitól annyiban lehet eltérni, hogy a heti pihenőnapnak nem kell vasárnapra esnie, így a vasárnapi munkavégzésre bérpótlékot sem kell fizetni. Népszerű még a szellemi szabadfoglalkozásúak és a tanácsadók körében. Nehézségek az alkalmazásban [ szerkesztés] Munkavállalói oldalon hosszú távú tervezést igényel a részmunkaidős foglalkozásra történő életvitelszerű berendezkedés, mivel a befolyásolja a nyugellátás összegének számítási módját.
2389-es verzióval kapcsolatban fennálló problémák Tisztelt Ügyfeleink! Az 53 paraméterező menüpontjában a program az alapértelmezetten biztosított jövedelem jogcímeket a megfelelő sorokhoz rendelve ajánlja fel, valamint az 53 hozott adatok paraméterező menüpontjában az Adó adatlap alapértelmezett beállítása szerinti mezőket a hozott adatok mezőihez rendelve ajánlja fel. A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény 2004. évi CXXIII. tv 8/B. §34 (1)35 A munkaadót a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg, ha a gyermekgondozási szabadságról [Mt. 128. Részmunkaidős foglalkoztatás szabályai Nem titkolták azt sem, hogy előfordul túlmunka. Illusztráció Forrás: Getty Images/iStockphoto/Pixfly/Pixfly Arra hivatkoztak, hogy a kereskedelemben is jellemző szezonalitás kihat a munkaidőre. Idén például gyakoriak a hosszú hétvégék, és előtte megélénkül a forgalom, az ünnepnapokat megelőző időszakokban szintén, ilyenkor pedig több munkát várhatnak el a dolgozóktól, mint amennyiben megállapodtak.
A munkaviszony keretében történő foglalkoztatás ellenkező megállapodás hiányában teljes munkaidőre jön létre, amely a Munka Törvénykönyve (Mt. ) alapszabálya szerint napi nyolc óra. A felek (munkáltató és munkavállaló) ennél rövidebb napi munkaidőre is szerződést köthetnek, ekkor beszélünk részmunkaidő s foglalkoztatásról. A részmunkaidő alapszabályai [ szerkesztés] A részmunkaidős foglalkoztatás az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák egyike a munkaerő-kölcsönzés, a távmunka, az egyszerűsített foglalkoztatás és az iskolaszövetkezeti diákfoglalkoztatás mellett. Részmunkaidőben csak akkor foglalkoztathat a munkáltató, ha ebben a munkavállalóval a munkaszerződésben külön megállapodik. A megállapodás a munkaidőt tartalmazhatja napi, heti vagy havi munkaidő meghatározásával is, melynek legkisebb mértéke nincs korlátozva, így az akár napi fél óra, heti négy óra vagy havi tíz óra is lehet. Munkaidő-keretben történő foglalkoztatás esetén az alapszabály szerint a legrövidebb munkaidő napi négy óránál rövidebb nem lehet, ettől részmunkaidős foglalkoztatás esetén el lehet térni, de csak akkor, ha a felek ebben kifejezetten megállapodnak, azaz az eltérést rögzíteni kell a munkaszerződésben.
Azaz, például ha valaki 6 órában dolgozik, akkor minimum a minimálbér (bruttó 138 000 Ft 2018-ban) arányos részét, azaz 103 500 forintot kell kapnia. Ennél többet persze kaphat, viszont kevesebbet nem! Rövidebb teljes munkaidő vs. részmunkaidő A részmunkaidős állást nem szabad összekeverni a rövidebb teljes munkaidőben való foglalkoztatással, mivel abban az esetben nem arányosan kevesebbet kap a dolgozó, hanem ugyanaz a munkabér jár neki, mint teljes munkaidőben. Cafeteria, béren kívüli juttatások A béren kívüli juttatásokban sem lehet előnytelenül megkülönböztetni a részmunkaidőben foglalkoztatottakat a teljes állású munkatársaktól. Ekképpen ugyanúgy járnak a részükre is a vállalatnál alkalmazott egyes cafeteria elemek. A különbség annyi csak, mint a bérezésnél – itt is arányosan csökkenthető a juttatás a ledolgozott munkaidő tekintetében. Ha kíváncsi vagy, hogy milyen elemek adhatóak cafeteriaként, akkor olvasd el a Cafeteria 2018: jövőre kiegészül a diákhitellel c. cikkünket! Szabadság, pihenőnap A szabadnapokban nincsen különbség a rész-, és a teljes munkaidős foglalkoztatás esetében, tehát ugyanannyi nap illeti meg a részmunkaidős dolgozót is.