30: Görögország–Amerikai Egyesült Államok 11. 20: Japán–Dél-Afrika 07. 00: Szerbia–Montenegró 08. 30: Spanyolország–Horvátország 12. 50: Ausztrália–Kazahsztán AUGUSZTUS 4., SZERDA AUGUSZTUS 6., PÉNTEK AUGUSZTUS 8., VASÁRNAP Hirdetés
A magyar férfi vízilabda-válogatott magabiztos győzelmet aratott a brazilok ellen a FINA világbajnokság pólótornájának csoportkörében, ezzel még egy lépéssel közelebb került a hétfői pihenőnaphoz, s ahhoz, hogy egyenes ágon kerüljön a negyeddöntőbe. Magyarország vizilabda olimpia. A története során vízilabda-világbajnokságon a 10. helynél előrébb (2015) még sosem végzett Brazíliáról viszonylag szép emlékeket őrizhettünk a kezdés előtt, igaz, legutóbb 2016-ban, a Rio de Janeiró-i olimpián találkoztunk velük tétmeccsen – akkor a maival már köszönőviszonyban sem álló válogatottat a csoportkörben 10–6-ra, az egyenes kieséses szakaszban 13–4-re verte a még Benedek Tibor vezette, végül 5. helyet szerző magyar csapat. Már a "felvezető mérkőzésre" sem lehetett panasz, a kvartett másik két csapata, Montenegró és Grúzia az első két teljesen ellentétes félidő (1–4, 3–0) után végletekig kiélezett meccset játszott egymással, s hat másodperccel a vége előtt a montenegrói kapus dupla bravúrja kellett ahhoz, hogy a balkániak behúzzák a győzelmet.
Olimpia 2021 – Vízilabda. AZ OLIMPIA VÍZILABDAVERSENYÉNEK MENETRENDJE/EREDMÉNYEI NŐK JÚLIUS 24., SZOMBAT CSOPORTKÖR, 1. FORDULÓ A-CSOPORT 08. 30: Kanada–Ausztrália 11. 20: Dél-Afrika–Spanyolország B-CSOPORT 07. 00: Japán–Egyesült Államok 12. 50: Kína–Orosz csapat JÚLIUS 26., HÉTFŐ CSOPORTKÖR, 2. FORDULÓ 11. 20: Ausztrália–Hollandia 12. 50: Spanyolország–Kanada 07. 00: Egyesült Államok–Kína 08. 30: Orosz csapat– Magyarország JÚLIUS 28., SZERDA CSOPORTKÖR, 3. FORDULÓ 08. 30: Kanada–Dél-Afrika 12. 50: Hollandia–Spanyolország 07. 00: Magyarország –Egyesült Államok 11. 20: Kína–Japán JÚLIUS 30., PÉNTEK CSOPORTKÖR, 4. FORDULÓ 07. 00: Dél-Afrika–Hollandia 12. 50: Spanyolország–Ausztrália 08. 30: Egyesült Államok–Orosz csapat 11. 20: Japán– Magyarország AUGUSZTUS 1., VASÁRNAP CSOPORTKÖR, 5. Vízilabda az 1936. évi nyári olimpiai játékokon – Wikipédia. 30: Hollandia–Kanada 12. 50: Ausztrália–Dél-Afrika 07. 00: Magyarország –Kína 11. 20: Orosz csapat–Japán AUGUSZTUS 3., KEDD 07. 00, 08. 30, 11. 20, 12. 50: negyeddöntők AUGUSZTUS 5., CSÜTÖRTÖK 07. 00, 11. 20: helyosztók, 5-8. hely 08.
), majd parafinnal vonják be. A gyufafej az előkészített dörzsfelületen gyullad meg, amelyet vörösfoszfor, barnakő, őrölt üveg és kötőanyag elegyítésével állítanak elő. A gyufa fejét a gyújtófelülethez dörzsölve a skatulya oldalán lévő vörösfoszfor gőzzé alakul, s ez gyújtja be az oxidálószert tartalmazó gyufafejet. Az égés átterjed a puhafa gyújtószálra, és a láng egy-két másodperc alatt hevesen, magas hőmérsékleten, szúrólángszerűen ég el. Minthogy gyufát és gyufásdobozt hagyományosan a gyufagyárban állítják elő, a gyufaipar nem pusztán faipari ágazat, technológiáiban egyaránt megtalálhatóak a vegyipari, csomagolóanyag-gyártási és nyomdaipari tevékenységek. A nyersanyagként felhasznált, hagyományosan 60 centiméteres hengeres rönköket megforgatják, a ceruzahegyezőhöz hasonló elv alapján éles penge segítségével először vékony lemezt, hámozott furnért készítenek belőle. Ezt utána vékony csíkokra széthasítva szálfurnért állítanak elő, amelyet kötegekben a megfelelő hosszúságúra darabolnak.
A mindenen gyulladó gyufa Két francia vegyész, Savene és Cahen állított elő egy olyan, nem mérgező foszfor-szulfid-változatot (foszfor-szeszkviszulfid, P4S3), amely a vörösfoszfornál jóval könnyebben, robbanás nélkül gyullad, így speciálisan előkészített dörzsfelületre nem volt szükség a gyufa meggyújtásához. Találmányukat 1898-ban szabadalmaztatták, s kezdetét vette a mindenen gyulladó gyufa gyártása és kereskedelme, de ez igazából csak az Amerikai Egyesült Államokban lett népszerű. A gyufagyártás A négyszög vagy kör keresztmetszetű gyufaszálak anyaga többnyire puhafa (fűz, nyár, lucfenyő) vagy bükk, de vannak levélben árusított, lapszerű fa-, keményített papír és műanyag gyufák is (levélgyufa). A gyufaszálak átmérője általában 2 mm, hossza 37-47 milliméter. A modern biztonsági gyufa vagy svédgyufa fejét alkotó elegyet az oxidálószer (kálium-dikromát, ólom-dioxid, mangán-dioxid), antimon-szulfid, színezék, üvegpor és kötőanyag képezi. Az utánizzás megelőzéséül a gyufaszálat különböző anyagokkal kezelik (vízüveg, nátrium- vagy ammónium-foszfát stb.
2022. május 18. 18:00 MTI 205 éve, 1817. május 18-án született Irinyi János vegyész, feltaláló a bihari Nagylétán (ma: Létavértes). A közhiedelemmel ellentétben Irinyi nem a gyufa, hanem a "zajongás nélküli", kisebb-nagyobb robbanásoktól mentesen használható biztonsági gyújtó feltalálója. Irinyi János a Vasárnapi Újság 1910-es illusztrációján (57. évf. 51. szám) Születési helye és ideje vitatott, egyes dokumentumok szerint nem Nagylétán, hanem Albison, és nem május 18-án, hanem 17-én látta meg a napvilágot. Nemesi családból származott, apja uradalmi tiszttartó, öccse, József újságíró, a márciusi ifjak egyike volt. János Nagyváradon és Debrecenben járt iskolába, majd a bécsi és a berlini műegyetemen tanult kémiát, és elvégezte a hohenheimi gazdasági akadémiát is. Huszonegy évesen Berlinben könyvet írt a kémia elméletéről, elsősorban a savakkal foglalkozott, de foglalkoztatta a gyufa tökéletesítése is. Az első modern tűzszerszám William Congreve angol tüzértiszt nevéhez fűződik, aki egy ma nem ismert anyaggal bevont pálcikát kénsavba mártott, s a pálcika már lángolt is.
A gyufafej ezt követően immár csak antimon-szulfid és kálium-klorát elegyéből állott, míg a skatulya oldalára került az őrölt üvegszemekkel kevert foszfor. A gyártást 1851-ben indították el Jönköpingben (bár a biztonsági gyufát csak később, 1855-ben szabadalmaztatták), de a korábbinál magasabb előállítási költség miatt a nagyközönség továbbra is az olcsóbb, de veszélyes fehérfoszforos gyufát vásárolta. Továbbra is számos foszformérgezéses eset történt Európa-szerte, így az 1870-es évektől kezdve Európa országaiban sorra tiltották be rendeletileg a fehérfoszforos gyufa gyártását és kereskedelmét. Végül 1906-ban ratifikálták a fehérfoszforos gyufa általános tilalmát kimondó berni egyezményt. Ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államokban csak magasabb adót vetettek ki az ilyen gyufára, de például az Osztrák–Magyar Monarchiában is csak 1912-ben tiltották be, Ázsiában pedig egészen az 1920-as évekig forgalomban volt. Az eredeti svédgyufa kálium-klorátját a 20. századra felváltotta a kevésbé veszélyes kálium-dikromát, illetve az ólom-dioxid.
A főrendi tábla és a nádor vita nélkül fogadta el a javaslatot. A javaslat elfogadása után az országgyűlési ifjúság este fáklyás zenét adott Kossuth tiszteletére, aki ekkor Batthyányt leendő miniszterelnökként mutatta be. 1848. március 15-én reggel az országgyűlési küldöttség Bécsbe indulása előtti kerületi ülésén a rendek elfogadták az általános közteherviselést, az úrbéri viszonyok eltörlését állami kárpótlással. Azt akarták, hogy a király nevezze ki a felelős minisztériumot. Március 15-én reggel tehát a rendek újabb döntő lépéssel haladtak előre, s ezzel egyidőben tört ki Pesten a forradalom. Az országgyűlés felismerte a közhangulat változását és a bécsi forradalom jelentőségét. Tudták, hogy Pesten forr a levegő. Március 14-én a pesti Pilvaxba megérkezett a bécsi forradalom győzelmének híre. Erre a fiatalok elhatározták magukat a forradalmi fellépésre, jóllehet korábban még március 19-ét jelölték meg akciójuk időpontjaként. Március tizenötödike Innentől kezdve az események jól ismertek: március 15-én reggel a Pilvaxban Jókai felolvasta a 12 pontot tartalmazó kiáltványt, Petőfi pedig elszavalta a Nemzeti dalt.