Nemcsak eltalálta, de ki is figurázta az ezredforduló környéki korszellemet, amikor a magyarok rákattantak a rendszerváltás után beáramló amerikai kultúrára (ld. például a Britney Spears-klipeket parodizáló forgatást). A Valami Amerika hamar kultfilmmé nőtte ki magát: szófordulatai beépültek a köznyelvbe (kiskifli-nagykifli), a Bon Bon betétdala a korabeli házibulik állandó háttérzenéjévé vált, ikonikus jeleneteit gyakran idézték (a Kék majom-kabalafigurát, a füvessütiző takarítónőt). Hogyan készült? Herendi Gábor a saját élettörténetét írta bele a vígjátéki alaphelyzetbe. Fogorvosi egyetemen végzett, hat évig fogorvosként dolgozott, majd reklámfilmrendező lett, de közben végig arra készült, hogy egyszer játékfilmet készítsen. A filmszakmában akkor még lenézett foglalkozásnak számított a reklámrendezés, Herendi sem talált producert, aki hitt volna a filmtervében, és az akkori pénzosztó szerv, az MMA is visszadobta a forgatókönyvet. Végül a reklámfilmesként szerzett kapcsolatainak köszönhetően szerzett annyi szponzort, hogy le tudja forgatni a filmet.
január 3, 2021 René Magritte, in full René-François-Ghislain Magritte, (született: vember 21., Lessines, Belgium—meghalt 1967. augusztus 15., Brüsszel), belga művész, az egyik legjelentősebb szürrealista festő, akinek bizarr repülései divatos kevert horror, veszedelem, komédia és rejtély., Műveit különleges szimbólumok jellemezték—a női törzs, a burzsoá "kis ember", a bowler kalap, az alma, a kastély, a szikla, az ablak és más közönséges tárgyak, amelyeket gyakran szokatlan vagy nyugtalanító helyzetekben állítottak fel. Rene Magritte szürrealista festményei | droidicon.com. Magritte apja szabó volt, anyja pedig egy milliner, aki a Sambre folyóba fulladt, amikor Magritte körülbelül 14 éves volt. Ezt követően őt és két testvérét a nagyanyja nevelte fel. Tinédzserként találkozott Georgette Bergerrel, aki közel 10 évvel később felesége lesz., Miután a Brüsszeli Képzőművészeti Akadémián tanult (1916-18), Magritte egy háttérképgyár tervezőjévé vált, majd vázlatokat készített a reklámokhoz. 1922-ben látott egy reprodukció Giorgio de Chirico festménye A Dal a Szerelem (1914), egy hangulatos, gyönyörű egymás mellé páratlan elemek (egy klasszikus fogás pedig egy gumikesztyű köztük) egy álomszerű, építészeti tér.
Új algoritmusok segítenek feltárni a Leonardo da Vinci festményei alatt rejlő elfeledett alakokat. Pier Luigi Dragotti, az Imperial College London kutatója és Catherine Higgitt, a londoni Nemzeti Galéria tudósa új algoritmusokat kombinált egy makro-röntgensugarakkal működő, MA-XRF elnevezésű szkennelési eljárással, amely feltérképezi a festményeken belüli kémiai elemeket. A tudósok - mint arról az Imperial College London honlapján beszámolnak - Leonardo da Vinci Sziklás Madonna című alkotását vizsgálták. Az eljárás segítségével minden eddiginél egyértelműbben tárták fel azokat a rejtett figurákat, amelyeket Leonardo azt megelőzően festett a vászonra, hogy elkészítette volna a végleges képet. Ezen alakok között van például egy angyal és a kisded Jézus. Rejtett alakok da Vinci festményein Dragotti szerint olyan volt, mint tűt keresni a szénakazalban, de remek érzés volt végül feltárni a szárnyakat és a fejet. A Nemzeti Galéria kutatói infravörös képalkotó eljárásokkal már felfedezték a kép felszíne alatt Leonardo eredeti rajzait, többek között Madonna alakját egy másik pózban és kissé feljebb elhelyezve.
Noha Magritte alkotásaiban általában ezek a figurák jelentenek megnyugtató ellenpontot a meglepő – sőt olykor megdöbbentő – kijelentésekhez képest, itt épp ezek a titokzatos karakterek idézik elő a kompozíció szürreális légkörét. Amint azt levelei is igazolják, Magritte a Le mois des vendanges -t kifejezetten nagyra becsülte, s így írt róla: "Jelenleg az emlékeztet bennünket a leginkább arra, hogy milyen furcsa is lehet a valóság, ha valakinek »van érzéke a valósághoz«". Joan Miró: Peinture (Festmény), 1927. © a Christie's jóvoltából Az aukción kalapács alá kerül Joan Miró 1927-es Peinture ( Festmény) című műve is, amelyet közel öt évtizede nem láthatott a nagyközönség. Az alkotás a művész álomfestmény-sorozatából származik, amelyen 1925-ben kezdett el dolgozni párizsi tartózkodása alatt. A nagy népszerűségnek örvendő radikális sorozattal Miró áttörte a képi konvenció határait, hogy elérje a költői és az absztrakt művészet új formáját. Művei gyakran az éhség kiváltotta hallucináció során születtek: a műterme falán található minták és repedések inspirálták az alkotásokat.