Alaposan forgassuk egybe a zöldségeket, majd öntsük fel annyi vízzel, amennyi ellepi, ízesítsük a levest zúzott fokhagymával, sóval és borssal. A szalonnát vágjuk kockára, pirítsuk le a zsírján, ha szükséges, öntsünk alá kevés olajat. Zé-féle karalábéfőzelék vega fasírttal recept | Street Kitchen. A kolbászt karikázzuk fel, majd pirítsuk le. Amikor a krumpli és a répa megpuhult, adjuk a leveshez a lepirított szalonnát és kolbászt. Kenyérrel és tejföllel kínáljuk. Fotó: Getty Images
A zöldborsót megszárítják, tisztítják, majd hántolják, tehát a külső vékony héjától megfosztják és így esik szét két félkör alakú darabra, amik a sziklevelei. Tehát nagyon leegyszerűsítve nem más, mint a zöldborsó belseje megszárítva. 🙂 🙂 Felesborsónak is hívják, bár őszintén megmondom, én ezen a nevén nagyon sokáig nem is ismertem. Mikor először hallottam, nem is tudtam hirtelen, hogy miről beszélnek. 🙂 Nálunk mindig mindenki sárgaborsónak hívta. 🙂 Két színben is elérhető, sárgában és zöldben, én leginkább a sárga változattal szoktam találkozni, zöld színűvel nagyon ritkán. Šargarepa főzelek recept . (Néha van a sárgák között is egy-egy szem zöld. :)) Egy kevés vegán tejföllel és friss petrezselyemmel, snidlinggel tálaltam Nem csak főzeléknek jó Persze most épp a főzelék receptjét hozom, de alapvetően a sárgaborsó is nagyon sokoldalúan felhasználható. Ugyanúgy elkészíthető, mint bármelyik másik hüvelyes. Készülhet belőle kenőke, köret, saláta, leves. Tényleg szinte bármi. Én az imádott dhalomat is időnként sárgaborsóból készítem lencse helyett, szóval tényleg nem kell csak a főzelékre korlátozódnunk a sárgaborsó tekintetében.
Az év során folyamatosan ritkítva a sort, egész nyáron friss, jóízű répához juthatunk. Legnagyobb ellensége a répalégy, amelynek lárvája a gyökeret károsítja. Sárgarépa főzelék recent version. Ellene vetésváltással, megfelelő sor- és tőtávolsággal, igen korai vetéssel védekezhetünk. Jó módszer a hagymafélékkel, erős illatú gyógynövényekkel, például levendulával, esetleg kaporral való közös vetés is. Kedvező szomszédság: borsó és egyéb hüvelyesek, hónapos retek, saláta, paradicsom. Képek:, A Food & More projektet az Európai Bizottság támogatta. A projekt tartalma nem szükségszerűen tükrözi az Európai Bizottság nézeteit.
2022. július 01. 17:33 Human A koronavírus okozta kényszer elhozta a munkavégzés körülményeinek forradalmát. A remote és hibrid munkarend alapelvárás, ma már a 4 napos munkahét foglalkoztatja a HR világát. Habár még kevés a bátor vállalkozó és a valós tapasztalat, ezek ellenére is megkerülhetetlen lépcsőfoknak tűnik a csökkentett munkaidő bevezetése. Az utóbbi időben a téma rendkívül felkapottá vált, és nem csak külföldi példákról lehet hallani. Itthon is egyre több cég vezeti be - legalább teszt jelleggel - munkavállalói számára a 4 napos munkahetet. Elsőként lépett a Magyar Telekom, majd a közszférában a szombathelyi önkormányzat jelentette be, hogy felkészülnek az átállásra. Ami közös mindkét szervezetben, hogy sok embert foglalkoztató, nagyobb infrastruktúrával rendelkező munkahelyekről beszélünk, azonban kisvállalkozások köréből még nem igazán hallhattunk eddig hazai példáról. A pécsi székhelyű Cubicfox a kisvállalkozások között élen jár a változásban, ráadásul a meglehetősen kompetitív IT szektorban.
Itthon még nem bevett gyakorlat a 4 napos munkahét, de sok cég használja a péntek délutánt sportolási lehetőségekre vagy csapatépítő programokra, amik pozitív hatással vannak a hatékony munkavégzésre és termelékenységre.
Nagy-Britanniában most júniusban indul egy 6 hónapos próbaüzem 70 cég 3000 munkavállalójának részvételével. A cambridge-i és az oxfordi egyetem kutatóival zajló kísérletet a 4 napos munkahétért küzdő civil szervezetekkel karöltve dolgozták ki. A kísérlet segíthet jobban megérteni, hogy hogyan hat a rövidebb munkahét a munkavállalók, és így a vállalkozások teljesítményére, a környezetre és a nemek közti egyenlőségre. A 4 napos munkahét ügye talán Izlandon jutott a legtovább. Egy 2015 és 2019 között zajló nagyszabású próbaüzem után mára a szigetország munkavállalóinak majdnem 90%-a rövidített munkarendben dolgozik, vagy valamilyen egyéb könnyítést kap. A kutatók szerint a rövidebb munkaidő Izlandon is beváltotta a hozzá fűzött reményeket: csökkent a munkavállalók által tapasztalt stressz és kiégés szintje. Mára újabb és újabb országok próbálkoznak a 4 napos munkahéttel, például Spanyolország, az eleve túlhajszoltnak számító Japán vagy Új-Zéland. De tény, hogy nem mindenhol ilyen pozitív a kép, Svédország tapasztalatai például ellentmondásosak: itt 4 nap helyett inkább az 5 napon, azonban csak napi 6 órában végzett munkával kísérleteztek, de társadalmilag túlzottnak ítélték az átállás költségeit.
Will Stronge, az Autonomy kutatási igazgatója akkor azt mondta, hogy ez a tanulmány azt mutatja, hogy a rövidebb munkahétnek a közszférában a világon valaha volt legnagyobb kísérlete minden szempontból elsöprő siker volt. A kísérlet az Írországban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon zajló hasonló kísérleti programokkal párhuzamosan zajlik majd. (Forrás: Euronews)
Ám a munkavállalók jelen körülmények között újra elkezdtek vele széles körben foglalkozni, remélve hogy a világjárvány árnyékában ismét napirendre kerülhet a kérdés. Ennek egyik oka az, hogy a termelékenységhez való viszonyunk egészen váratlan fordulatot vett: sokan tapasztalták, hogy otthonról dolgozva lényegesen hatékonyabbak voltak, és öt teljes napra már nincs szükségük egyheti munkájuk elvégzéséhez. Az amerikai FlexJobs felméréséből az derült ki, hogy a megkérdezettek 51 százaléka produktívabb az otthoni munkavégzésben - még a dolgozók szülők is. Ennek nem csak az az oka, hogy otthon nyugodtabbak a körülmények, jobban tudunk összpontosítani, de az is közrejátszhat, hogy azokat a tevékenységeket, melyekkel eddig csak az időt húztuk, otthonainkban elhagyjuk - már nincs rájuk szükségünk. Valójában sokan azt vették észre, hogy már nincs 5 napra való munkájuk, és a köztes időt csak elütötték bent az irodában valahogy. Ez nem egy új állítás: David Graeber, a London School of Economics antropológiai professzora a Bullshit Jobs című könyvében még 2018-ban alaposan körüljárta a kérdést kitérve arra is, hogy a szükségesnél több bentlét káros hatásokkal is járhat, például csökkent termelékenységgel, vagy akár nem kívánatos mentális-egészségügyi következményekkel.
Ha a versenyben élenjáró kreatív megoldásokat várunk el a kollégáktól, akkor ez nem áldozat, hanem megtérülő befektetés – fogalmazott a cég ügyvezetője, aki úgy látja, az IT szektorban őrült verseny zajlik a jó munkaerő elcsábításáért, és ma már szerinte nem elég, ha versenyképes fizetést, szakmai fejlődést és izgalmas projekteket kínálnak a cégek, hiszen a munkaerőpiac fejlődésével az "élhetőség", került előtérbe a munkavállalók szemében. – A kollégák visszajelzései alapján eddig is fontos döntési faktor volt, hogy mennyire tudunk élhető munkakörnyezetet teremteni. Már régóta kerestük a következő lépést, és nagy reményeket fűzünk a változáshoz. Nemzetközi piacra termelő digitális ügynökségként a folyamatos fejlődés az egyik alapvető értékünk, így nem volt kérdés, hogy a frontvonalban szeretnénk lenni egy ilyen innováció terén is – fogalmazott Pentz Thomas. Hoppá! Négynapos munkahetet vezetne be a szombathelyi önkormányzat A bevezetést a munkavállalókkal való konzultáció előzte meg, a változás értékelése érdekében pedig felmérést készítenek a munkahelyi stressz szintjéről, hogy pár hónap múlva értékelhető legyen a változás eredménye.