A munkáltató által előírt képesítés általában rögzített formában jelenik meg, például a munkaszerződésben, munkaköri leírásban vagy más írott formában. A bírósági gyakorlat szerint az írásban meg nem jelenő, de a gyakorlatban alkalmazott szakképesítési elvárás is olyan munkáltatói szakképesítési követelményt jelent, ami jogosíthat a garantált bérminimum ra. Ha például a munkáltató egy bizonyos munkakörre csak olyan személyeket vesz fel, akiknek legalább szakirányú középfokú szakképzettsége van, akkor ez a munkakör a munkáltató részéről szakképzettséget igénylő munkakörnek minősül akkor is, ha a munkáltató az elvárást írásban nem fogalmazta meg. A garantált bérminimumra való jogosultság eldöntéséhez meg kell határozni a végzettségre vagy képzettségre vonatkozó követelmény szintjét is, hiszen legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökről beszélünk. A követelményszint meghatározását a vonatkozó jogszabályok is segítik, mint például a nemzeti köznevelésről, a szakképzésről szóló törvény, az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ) felváltó Szakmajegyzék, valamint a Magyar Képesítési Keretrendszerben meghatározott képesítési szintek.
Ezek a követelmények nem egy jogszabályban kerültek felsorolásra. Mindig az adott tevékenységre vonatkozó ágazati jogszabályok között kell megkeresni a vonatkozót. Mindig érdemes megnézni az aktuális előírásokat, mert a képesítésekre vonatkozó előírások változhatnak. Például 2021-ben a kereskedelem területén jelentősen enyhültek a képesítésre vonatkozó előírások. A korábbi szabályozás szerint például az élelmiszer értékesítéshez (zöldség, gyümölcs kivételével) legalább eladói, boltvezetői, kereskedői vagy a szakiránynak megfelelő más szakképesítés volt szükséges, amelyek középfokú szakképesítésnek minősülnek. A módosítást követően a jogszabály már nem fogalmaz meg képesítési előírást az élelmiszer értékesítéséhez. Amikor a munkáltató dönt a végzettségről A munkáltató is előírhat végzettségre vagy szakképzetségre vonatkozó követelményt meghatározott munkakör betöltéséhez. Ezt akkor is megteheti, ha jogszabály nem köti képesítéshez az adott tevékenység folytatását. Ha a munkáltató legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget vár el a munkakörhöz, és a dolgozó ennek a feltételnek megfelel, akkor jogosult a garantált bérminimumra.
A munkáltató által előírt képesítés általában rögzített formában jelenik meg, például a munkaszerződésben, munkaköri leírásban vagy más írott formában. A bírósági gyakorlat szerint az írásban meg nem jelenő, de a gyakorlatban alkalmazott szakképesítési elvárás is olyan munkáltatói szakképesítési követelményt jelent, ami jogosíthat a garantált bérminimumra. Ha például a munkáltató egy bizonyos munkakörre csak olyan személyeket vesz fel, akiknek legalább szakirányú középfokú szakképzettsége van, akkor ez a munkakör a munkáltató részéről szakképzettséget igénylő munkakörnek minősül akkor is, ha a munkáltató az elvárást írásban nem fogalmazta meg. A garantált bérminimumra való jogosultság eldöntéséhez meg kell határozni a végzettségre vagy képzettségre vonatkozó követelmény szintjét is, hiszen legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökről beszélünk. A követelményszint meghatározását a vonatkozó jogszabályok is segítik, mint például a nemzeti köznevelésről, a szakképzésről szóló törvény, az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ) felváltó Szakmajegyzék, valamint a Magyar Képesítési Keretrendszerben meghatározott képesítési szintek.
A kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű kötelező legkisebb munkabért állapíthat meg. Címke: adó vizsga, adóváltozás 2012, adózás, egyéni vállalkozó járulék fizetése, ~ 2012, mérlegképes könyvelő adó vizsga, minimálbér 2012, online oktatás, szocho 2012 számos válto zást hozott a járulékfizetésben, nem könnyítették meg a törvényalkotók a dolgunkat, nagyon oda kell figyelnünk:)... Lásd még: Mit jelent Garantált, Bérminimum, Garantál, Minimálbér, Kedvezmény?
A rendőrség rabosította, kihallgatta és házkutatást tartott a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) pécsi képviselőjelöltjénél, mert a gyanú szerint átragasztotta a konzultációs plakátokat hat hirdetőoszlopon. A rendőrök további szíveket kerestek a lakásán, de nem találtak. A szerda délelőttöt a pécsi rendőrkapitányságon töltötte Pincehelyi Zita, az MKKP pécsi aktivistája, a Kétfarkú 2018-as és várhatóan 2022-es képviselőjelöltje. A rendőrség gyanúja szerint egy párttársával, Fulmer Gergellyel ők ragasztottak szivárványos és szívecskés öntapadós matricákat júliusban a kormány konzultációs plakátjaira olyan provokatív szavakkal, mint "az élet szép", "nem vagy egyedül" "töltse ki a szeretet konzultációt". Fotó: Pincehelyi Zita Erről a Facebookon is posztoló Pincehelyi a Telexnek azt mondta, hogy egyelőre nem tett vallomást. Mint mondta, gyermekkori vágya volt, hogy rabosítsák, bilincset is szeretett volna, de ezt megtagadták tőle az egyébként nagyon vicces és kedves rendőrök. "Két napja kaptuk meg az idézést, valamiért az Életvédelmi Osztálytól jött, amin eléggé meglepődtünk. "
2015. augusztus. 07. 09:29 Itthon Feleannyit költöttek a kétfarkúak a plakátokra, mint a kormány A Vastagbőr és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt óriásplakát-kampánya fele annyiba került, mint a kormányé, ez derült ki a kikért adatokból. 2015. július. 20. 17:02 "A gyűlöletkampány szeret téged" - itt vannak a Kétfarkúak újabb plakátjai A kormányzati sikerkampányhoz időzítette új plakátjai megjelenését a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Vastagbőr blog. Az új ellenplakátok már az utcán vannak, meg is jelent belőlük egy gyűjtemény. 2015. 13. 17:18 Újabb kampányt indít a Kétfarkú Elszámolt kampányköltéseivel a Kétfarkú Kutya Párt és a Vastagbőr, és egyben bejelentették, hogy július 16-án új óriásplakát-kampány indul. Azt is elmagyarázták, miért a Simicska-féle Publimont plakáthelyein hirdettek: mert a három piaci szereplő közül az egyik Garancsi Istváné, aki a miniszterelnök barátjának mondható, a másik pedig nem akart részt venni a kampányban. Így maradt Simicska Lajos cége. 2015. 10. 15:24 Fotó: Na és Gyurcsánynak mit üzen a Kétfarkú Kutyapárt ellenplakátja?
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt a Facebookon szavaztatta meg követőit, ők döntöttek a plakát mellett. 2015. 15. 16:53 Melyik ellenplakát kerüljön Felcsútra? Hétfő estig lehetett szavazni a Magyar Kétfarkú Kutya Párt Facebook-oldalán arra a bevándorlás témájú ellenplakátra, amelyet Felcsúton terveznek felállítani. 2015. 11. 11:41 #NotInMyNameMrOrban! – üzentek is az ellenplakátokra pénzt küldők Felpörgött az adománygyűjtés a Kétfarkú Kutya Párt (KKP) és a Vastagbőr blog ellenplakátkampányára: a harmadik napra már 25, 8 millió forint gyűlt össze. Az adományozók a banki átutalások megjegyzéseiben olykor vicces megjegyzésekkel is biztatják a szervezőket, a Vastagbőr ezekből gyűjtött össze egy csokorra valót.
Kedd este nyolc óráig lehetett szavazni a Magyar Kétfarkú Kutya Párt Facebookján összeválogatott bevándorlóellenes plakátátköltésekre. A nyertes alkotást az összegyűjtött adományokból Felcsúton fogják kihelyezni óriásplakátra. Ez az: A tizenegy választható plakát közül a nyertes 18 ezer like-ot kapott, ezt követte 11 ezerrel a stadionépítős, és 10 ezer like-ot kapott a "tudjuk, hogy loptok". Június 10-én a párt elnöke azt nyilatkozta az Indexnek, hogy nem csak a menekültekkel való szimpátia lesz a civil plakátkampány témája. Kovács Gergő ekkor azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy akár annyi pénz is összejöhet, amennyiből országosan tudják majd ellensúlyozni a kormány menekültellenes plakátjait. Június 13-án a Vastagbőr azt írta, már 30, 5 millió forint összegyűlt a Vastagbőr és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ellenzéki plakátkampányára.
"A Nemzeti Választási Bizottság a kifogással érintett plakátokkal kapcsolatban indokoltnak tartja határozatában rögzíteni azt is, hogy a bizonyítékként becsatolt fényképeken lévő, a kifogás alapján a Magyar Kétfarkú Kutya Párt által elhelyezett plakátok közül több olyan szöveget tartalmaz, mely azon a feliraton kívül, hogy "szavazz érvénytelenül" egyáltalán nem hozható összefüggésbe a 2016. október 2. napjára kitűzött országos népszavazással. Önmagában, az érvénytelen szavazásra való felhívás nélkül azokból nem derül ki, hogy a népszavazással kapcsolatos politikai véleményt kívánnak kifejezésre juttatni. Mindemellett nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a plakátokon elhelyezett "szavazz érvénytelenül" felirat nem áll összhangban az Nsztv. 74. § és a Ve. 186. §-ának azon rendelkezésével, hogy érvényesen szavazni a válasz, azaz az igen vagy a nem feletti körbe írt, két egymást metsző vonallal lehet. Ezzel összefüggésben a Bizottság hivatkozik a Beadványozó által is felhívott, a Ve.
Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A népszavazási plakátok elhelyezése az Alaptörvény IX. cikke által leginkább védett, a politikai ügyekben való véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülési körébe tartozik. Megítélése szerint nem rendeltetésszerűen jár el, az aki a közügyekben véleményt nyilvánító plakátot ragaszt le, mivel így korlátozza a közügyekben való szabad véleménynyilvánítást. " A NVB jegyzőkönyve szerint a következő ellenérvek hangzottak el. ( Megjegyzés: Az NVB a jegyzőkönyveit olyan pdf-ként teszi közzé, amiben a szöveg kép formátum, így nem másolható ki a szöveg. Ehhez külön gratulálok! ) Pátyi András, elnök: "Nincs arról meggyőződve, hogy azok népszavazási plakátok, amik le lettek ragasztva, és úgy gondolja, hogy egy országos népszavazás nem vicc. " Dr. Rádi Péter: "Ezek nem népszavazási plakátok és ez nem népszavazási kampány. A választó akarat befolyásolás az igenre vagy a nemre buzdítás, szélsőséges esetben a maradj távol felszólítás. Az, hogy szavazz érvénytelenül egy szabotázs. " Rádi Pétert Áder János javasolta az NVB-be: "Önkormányzati és választási tapasztalatokkal is rendelkezik dr. Rádi Péter, aki Budapest IX.